Navigáció

Közérdekű linkek

Virágvasárnap-Barkaszentelés

 

Nagyhét és virágvasárnapi barkaszentelés



Virágvasárnappal - az idén március 28-ikával - kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét.

A virágvasárnapnak kettős jelentése van: emlékezés Jézus jeruzsálemi bevonulására és azt követő kínszenvedésére, kereszthalálára, majd dicsőséges feltámadására. Az egyházi liturgiában már az első századoktól fogva gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák-hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstaninápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások. A hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyítathatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal hozták összefüggésbe. Az olajágak a békét jelképezték. Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol ritka a pálma, helyette barkát szentelnek meg a papok virágvasárnap. A néphit betegségektől óvó, gyógyító hatást tulajdonít a megszentelt barkának.

Pinizsi | Horváth | Zoltán

Zlonta Design

Copyright © 2012. All Rights Reserved.